Kócsagvár


Ismertető

Sarród északi részén, az egykori fertői kikötő és révátkelő helyén napjainkban már nyoma sincs a Fertőnek és a régi nagy mocsárnak. Itt épült 1993-ban a Kócsagvár, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának székhelye. Magyarország legnagyobb náddal fedett épülete Koller József tervei alapján készült. Aulájában az állandó kiállítások mellett időszaki- és vándorkiállítások váltják egymást. Itt szerezhetők be a védett területeket bemutató kiadványok, és más, ismeretterjesztő anyagok.

A Kócsagvárban 46 fő részére egész évben folyamatosan működő szálláshely került kialakításra. Az épületben egy 60 fő befogadására alkalmas előadóterem, valamint egy 30 fős különterem található.

A Kócsagvár a nevét a helyi madárvilág jellemző képviselőjéről, a nagy kócsagról kapta, amely a magyar természetvédelem, valamint a Fertő-Hanság Nemzeti Park címerállata. A nagy kócsag tollazata hófehér. Nászidőszakban laza esésű dísztollakat visel a szárnyán, amelyeket később elhullat. A be nem fagyó vizek mentén rendszeresen áttelel. A nagy kócsag Magyarországon fokozott védelmet élvez.

A nagy kócsag élőhelyei a nagy kiterjedésű sűrű nádasok, mocsarak, tavak. Ez a gázlómadár a hófehér gémfélék legnagyobb képviselője. A nagy kócsag 90-100 centiméteres is lehet, szárnyfesztávolsága 140-170 cm. Csőre többnyire sárga, a nász idején fekete. A nagy kócsag behúzott nyakkal, hátranyújtott lábbal könnyedén repül. Röpte kecses, méltóságteljes, hosszú nyakát repülés közben S alakban behajlítja.

A kócsagpopulációt évszázadokon át fenyegette a kócsagtoll viselésének divatja. Emiatt a faj a 19. század végére rendkívül megritkult. Az állománycsökkenés okozói: a mocsarak lecsapolása miatti élőhely vesztés és a dísztoll vadászok. Ők több ezer példányt is kiirtottak évente a divathóbort miatt. A pákászok már korábban is gyűjtötték a kalapdísznek alkalmas elhullatott tollakat. Ezeket mindig jó áron tudták értékesíteni. Ők csak a vedlés idején elhullatott tollakat szedték össze. A dísztoll vadászok ezzel ellentétben a költési időben, a fészkelő telepeken fogták el és lőtték ki a madarakat. Ezzel elpusztították az évi szaporulatot is. Az óvatos kócsagot a fészkelő helyeken könnyebben ejthették el mint másutt, mert az éhes fiókák etetése miatt a szülők a veszély ellenére is beszálltak a költőhelyre. A dísztoll vadászok nem törődtek a következő évekkel, csak a pillanatnyi haszonnal foglalkoztak.

1928-ban megalakult a Magyar Ornitológusok Szövetsége. Legfontosabb feladatának a kócsagállomány védelmét tartotta. A szigorú védelem hatására ma már a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén él Közép-Európa legnagyobb nagy kócsag állománya, több mint 700 pár.

A Kócsagvár nem csupán igazgatási központ, hanem tudományos műhely és turisztikai centrum is.


Kapcsolódó oldalak

Amit mindenképp látni kell Fertődön

A legfontosabb látnivalók Fertődön és közvetlen közelében


Fertőd környéki települések

A régió további látnivalókban gazdag városai, falvai