Esterházy-kastély


Ismertető

Fertőd leghíresebb látnivalója, Magyarország legnagyobb és legszebb barokk kastélya az Esterházy-kastély.

Az Esterházy-család felemelkedése a XVI. század végén kezdődött. Az Esterházyak a XVII. század első negyedében már jelentős szerepet játszottak Magyarország politikai életében. Gazdagságuk alapját az ellenreformáció korában vetették meg. Abban az időben a katolikus vagy rekatolizált főurak hatalmas birtokokat kaptak adományként a Habsburg monarchiához és az egyházhoz való hűségükért.

A Esterházy-család három kimagasló egyénisége:

Esterházy Miklós (1582-1645)

1613-ban bárói rangot kapott, 1625-ben a soproni országgyűlés nádorrá választotta. II. Ferdinándtól grófi rangot kapott 1626-ban. Gróf Esterházy Miklós alapozta meg a család vagyonát és társadalmi rangját.

Esterházy Pál (1635-1713)

Esterházy Miklós fia, aki kiváló katona és államférfi lett. 1652-ben kinevezték Sopron vármegye helytartójává és királyi tanácsossá. 1661-ben I. Lipót intézője, majd 1681-ben Magyarország nádora lett. Költőként és zeneszerzőként is tevékenykedett. Házasságaival tovább gyarapította a család hatalmát és vagyonát.

Esterházy "Fényes"Miklós (1714-1790)

Esterházy Pál nádor unokájaként részt vett az osztrák örökösödési és hétéves háborúban. 1762-ben Sopron vármegye főispánja lett, majd a nemesi testőrség kapitánya volt. Fontos diplomáciai megbízatásokat is teljesített. Ő építtette az Esterházy-kastélyt.

 

1720-ban Esterházy József szerződést kötött Martinellivel, a süttöri vadászkastély terveinek elkészítésére. Ez a Fertő zsombékos partján épült 20 szobás vadászkastély volt a mai kastély őse.

Esterházy Miklós 1762-ben, 48 éves korában örökölte a majorátust. Ettől kezdve haláláig az ő kezében egyesültek az Esterházy birtokok. Abban az időben a magyar főurak külföldön éltek és költekeztek. Velük ellentétben Esterházy Miklós itthon kezdett építkezni, és tovább gyarapította a családi képgyűjteményt és a kincstárat.

1763-ban kezdődött a kastélyépület teljes átépítése, a francia kert és a park kialakítása. A patkó alakú díszudvart határoló főépületet és a két kisebb mulatóházat egybeépítették. Az építkezésben három építész is közreműködött: Jacoby Miklós, Johann Ferdinand Mödlhammer és Hefele Menyhért.

Az elkészült kastély méretei lenyűgözőek. Fő homlokzata 100 méter hosszú, szárnyai 48 méteresek. A hatalmas épületben 126 szoba sorakozik. A kastély kapuja díszes kovácsoltvas alkotás. Mind technikai, mind művészi szempontból Magyarország egyik legszebb kapuja.

A kastélynak mind a 126 szobája gazdag rokokó díszítéssel és berendezéssel készült. Az épület középpontja az emeleti díszterem és az ahhoz kapcsolódó zeneterem. A zeneterem a díszterem előteréül szolgált. A 9 méter magas 10 méter széles és 13 méter hosszú terem falait jón fél pillérek tagolják. A kastély belsejéből is és az udvarról is egy-egy díszes kőlépcső vezet az emeleti zeneterembe.

A díszterem alatti Sala Terrana, a nyári ebédlő a barokk kertet köti össze az épülettel. A központi teremből jobbra és balra szalonok és fogadószobák nyílnak. E helyiségek közé tartozik az ún. "Mária Terézia szoba", ahol a királynő 1773 szeptemberében megszállt. A földszinten volt a herceg és a hercegné lakosztálya és a nagy könyvtár. A kastélyépület keleti szárnyában kapott helyet a híres Esterházy-képtár, amelyben 300-nál több festmény volt. A nyugati szárnyban a konyhával összeköttetésben épült a télikert, amely egész évben friss virággal és gyümölccsel látta el a hercegi udvart.

A főépület előtt, a hatalmas kovácsoltvas kaputól jobbra és balra az őrségházak állnak. A kastélyépülettől legyezőszerűen indultak ki a sugárutak. A kastély mögött helyezkedett el az Operaház, a Muzsikaház, a Bábszínház, a vendégfogadó, a tisztviselői lakóházak és a kaszárnya. A kaszárnyán és a Muzsikaházon túl egyforma L alaprajzú házak épültek a herceg kézművesei részére. A francia kertet a főépület tengelyében mesterséges vízesés zárta le. Az ezen túl elterülő hatalmas parkot szobrok, vázák, szökőkutak és különféle épületek díszítették.

Mária Terézia 1773-ban Eszterházán töltött két napot. Megcsodálta és megdicsérte a kínai mulatóházat, a kor divatja szerint épült rokokó házacskát. Esterházy "Fényes" Miklós herceg erre csak annyit válaszolt: "ugyan, bagatelle". Így kapta a kínai mulatóház a Bagatelle nevet.

Az épületegyüttes többi része a kastéllyal egy időben vagy később készült:

Operaház

Az egyemeletes és manzárdtetős épület 1768-ban készült el. Belül négy fő részre tagolódott: előcsarnokra, nézőtérre, színpadtérre, ruhatárra. A nézőtér 400 férőhelyes volt. Az előadásokat nemcsak a meghívott előkelő vendégek nézhették, hanem mindenki ingyen látogathatta. Az Eszterházán tartott ünnepségeknek az Operaház volt az egyik központja.

Muzsikaház

A Muzsikaház építése 1769-ben zajlott. Ez az épület az egykori Esterházy udvartartás zenészeinek, színészeinek és operai szereplőinek volt a lakóháza. Ebben a házban élt közel 20 évig Joseph Haydn, aki kiemelkedő szerepet játszott Eszterháza zenei életében.

Bábszínház

1773-ban épült. A nézőtér barlanghoz hasonlított, ahol minden falat, falifülkét és nyílást kövek, kagylók és csigák borítottak, amelyek gyertyafénynél különleges látványt nyújtottak. A bábszínházban nemcsak meséket és vígjátékokat, hanem egész operákat is előadtak a pompásan öltöztetett bábokkal.

Kínai mulatóház

1773-ban avatták fel. A parkot díszítő pavilonok közül ez volt a legnagyobb. A magas épület tetején esernyős kínai ült. A házacska sarkain csengők csilingeltek a szélben. A főpárkányt és az ablak alatti tükröket kínai témájú festett képek díszítették. Az épület kínai módra volt berendezve: virágfüzérek, festett kínai képek, tükrök díszítették a falakat, az oszlopokat pedig zöldre lakkozták. Tetőgalériájáról nagyszerű kilátás nyílt a kastélyra és az egész parkra.

Őrségépületek

A kastély kapujával szemben találhatók. Az árkádos, barokk épületekben lakott a fegyveres testőrség. Az Esterházy-családot megillette az a jog, hogy saját egyenruhás testőrséget tartson. A 150 főnyi testőrség magas növésű - átlagosan 180 centiméteres - ifjakból állt. Egyenruhájukat a herceg maga tervezte: sötétkék kabát piros hajtókával, fehér mellény és harisnya, fekete medveprém kucsma sárga ellenzővel.

Lovarda

A kastélytól nyugatra található az országút mellett. A földszintes épület párkányzatán a magyar csikós szobra látható, amely az első parasztábrázolás a 18. század második feléből. Az egykori leírások szerint az istálló 110 ló számára készült.

 

A 300 hektáros franciakertet a versailles-i kastély parkjáról mintázták. A barokk kertek mindig szoros kapcsolatban álltak a kastéllyal, amely a kompozíció középpontját alkotta. Innen indultak ki a fasorral szegélyezett széles sugárutak. Ezek a parkon kívül vezettek el egy-egy építészeti alkotáshoz. Az Esterházy-kastély középső sugárútjának tengelyében a fertőszentmiklósi templom tornya látszik. Egy másik fasor az 5 kilométerre levő röjtöki erdőben álló vadászkastélyhoz, a Lesvárhoz, a harmadik fasor pedig a Csapod melletti Göbös kastélyához vezetett. Ezeket a kastélyokat egymással is egyenes fasorok kötötték össze. Körülöttük vadászatra kiválóan alkalmas kiterjedt erdőségek terültek el, amelyeket a franciakerttől egy 2 méter magas téglafal választott el. A park sugárútjait több kisebb út keresztezte. A metszéspontoknál kialakított tisztásokon épületek vagy szobrok álltak. A színpompás virágokat havonta cserélték az ágyásokban. Ez a mesés gazdagságú park mindenki előtt nyitva állt, bárki sétálhatott benne.

A pompázatos "magyar Verszália" káprázatos ünnepségeknek, remek operaelőadásoknak és hangversenyeknek adott otthont. 1770-ben mutatta be otthonát és udvartartását a bécsi arisztokráciának Esterházy "Fényes" Miklós herceg. Ezután minden évben látványos ünnepségeket rendeztek. Főként farsangkor és nyár végén zajlottak a híres "eszterházi mulatságok". Itt vendégeskedett Mária Terézia, valamint II. József és Ferdinánd főherceg is.

Haydn vezetése alatt Eszterháza zenei élete Európa-szerte híres lett. Messze földről jöttek a vendégek az itt előadott műveket meghallgatni. Ide járt a Habsburg császári udvar, Mária Terézia és az előkelő bécsi közönség is.

A császárnő így méltatta az előadásokat: "Ha jó operát akarok látni, Eszterházára kell utaznom!"

A kastély szobáit végigjárva egyik ámulatból a másikba estek a korabeli vendégek.

Napjainkban az Esterházy-kastély kulturális programjaiban meghatározó szerepet játszanak a komolyzenei hangversenyek. Az Esterházyak által teremtett zenekultúra hagyományőrzéseként évről-évre koncerteket, zenei kurzusokat tartanak. Az "Eszterházi Vigasságok" c. rendezvénysorozatot külföldiek is látogatják. Évente barokk napokat, Haydn-szemináriumokat, koncerteket és mesterkurzusokat szerveznek a kastély falai között. A kastély dísztermeiben a nyári hónapokban hangversenyeket rendeznek. A XVIII. sz. nagy zeneszerzőjére minden évben rendezvénysorozattal emlékeznek. A kastély zenetermében Haydn művészetét és a kastély egykori zenei életét bemutató kiállítást láthatunk.


Kapcsolódó oldalak

Amit mindenképp látni kell Fertődön

A legfontosabb látnivalók Fertődön és közvetlen közelében


Fertőd környéki települések

A régió további látnivalókban gazdag városai, falvai